Jegyek

Máris temethetjük Michelisz Norbi világbajnoki esélyeit?

WTCC
Máris temethetjük Michelisz Norbi világbajnoki esélyeit?
2017.05.17. 14:01
A válasz természetesen: nem. A hungaroringi hétvége után azonban sajnos szembe kell néznünk azzal, hogy a Honda magyar pilótájának 2017-es idénye eddig messze nem úgy alakul, ahogy vártuk. A most következő szubjektív tartalmú írásban átvesszük, hogy melyek lehettek eddig a zavaró körülmények, és milyen fogódzókban bízhat még idén Michelisz.
 
Szeretnél élőben szurkolni a kedvenc motorversenyződnek az augusztus első hétvégéjén megrendezésre kerülő Cseh Nagydíjon? Akkor van egy ajánlatunk számodra: az előző évekhez hasonlóan idén is megvásárolhatod a belépőjegyedet a jegyshopunkon keresztül a MotoGP brnói futamára!

Amikor a Citroën tavaly bejelentette, hogy az év végén gyári szinten kivonul a WTCC-ből, a francia márka legelvakultabb drukkereit leszámítva valószínűleg a széria minden szimpatizánsa dörzsölni kezdte a tenyerét, hogy hosszú-hosszú évek után végre kiegyenlített küzdelem folyhat a világbajnoki címért. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, idehaza persze mindenki, aki úgy-ahogy hallott már a WTCC-ről vagy ismeri Michelisz Norbi nevét (tényleg, akad olyan, aki nem?), óvatosan, de azért egyértelműen abban reménykedett, hogy a magyar pilóta idén végre harcolhat a világbajnoki címért, esetleg meg is szerezheti azt.
 
Ilyenkor természetes, hogy szakértők és laikusok egyaránt különböző spekulációkba fognak az adott idény előtt, igyekeznek belekalkulálni minden lehetséges külső körülményt, erőviszonyokat, váratlan és várt nehézségeket. 2017 elején a szurkolók és a szakmai sajtó egyaránt egyetértett abban, hogy Michelisz mint a Citroën kiválásával (talán) legerősebb márka versenyzője csapattársával, Tiago Monteiróval karöltve az egyik esélyese a világbajnokságnak. Persze a szezonkezdetkor több márkánál is kérdéses volt, hogy mennyire versenyképesek, beleértve a nagyon erős pilótafelállással rendelkező Volvót és a 2013-as Muller-Chevrolet páros teljesítményét megismételni kívánó Citroënt Rob Huffal a volánnál.
 
Itthon a magyarok többsége próbált visszafogott lenni a versenyévad előtt, de minden bizonnyal sokan, köztük e sorok írója is, abban reménykedtek, hogy Norbi ismét olyan teljesítményt nyújt majd a pályán, ami az elmúlt években nem egyszer óriási bravúrokat hozott a konyhára. Gondolhatunk itt futamgyőzelmekre, rajtelsőségekre, a privát bajnoki címekre vagy akár a 2014-es összetettbeli negyedik helyre, ami egyebek mellett annak a hidegfejű, precíz versenyzői attitűdnek volt köszönhető, ami Micheliszt mindig is jellemezte, de csak az elmúlt években forrt ki igazán. Bíztunk abban, hogy ez a tendencia idén is folytatódik és Norbi mindenképpen ott lesz az élvonalban.
Ehhez képest az eddigi három versenyhétvége összesen hat futamának mérlege igencsak szerény. Ha csak a számokat nézzük, a magyar pilóta nagyjából az évad harmadánál egy marokkói második hellyel, 62 megszerzett ponttal, összesen egyetlen Q3-as szerepléssel a pontverseny nyolcadik helyén áll, nüánsznyi helyett hatalmas, 61 (!) egységnyi lemaradásban a márkatárs Tiago Monteiróhoz képest. Nem éppen az a szezonkezdet, amiben titkon vagy nem titkon reménykedtünk. Ebben a különbségben két nullázás – az ütközések Mehdi Bennanival Monzában és Thed Björkkel a Hungaroringen – is benne vannak. Norbi védelmében el kell mondanunk, hogy egyik esetben sem ő volt a vétkes, hacsak amiatt nem okolható, hogy lehetett volna óvatosabb is, de ezt külső szemmel aligha tudjuk megítélni.
 
Egy óvatos kalkuláció után ez a két eset egy-egy elsőfutamos első és harmadik helybe került Norbinak, ami önmagában is negyven pontot jelent. Ezzel együtt, ha a balszerencsefaktort nem is iktatjuk ki teljesen az egyenletből, a mérleg így is egyértelműen Monteiro felé billen. A portugál elképesztően stabilan teljesített eddig, és noha még az év nagy része hátravan, majdnem negyven pontos fórjával egyértelműen ő a világbajnoki cím legfőbb várományosa. Az eddigi három versenyhétvégén mindig célba ért és sosem végzett rosszabb pozícióban a hatodik helynél – a hátralevő versenyek egyik nagy kérdése, hogy lesz-e egyáltalán balul sikerült hétvégéje.
 
Norbi mellett szól az a tendencia, hogy az elmúlt években rendre a „második félidőben” volt erősebb, így semmiképpen sem tekinthetjük lefutottnak az idényt. Ha viszont fordítani akar, akkor valószínűleg élete legjobbját kell nyújtania a hátralevő futamokon, félresikerült hétvége már nem fér bele és lehet, hogy ez sem lesz elég. Pusztán a matematikára támaszkodva egyáltalán nem írhatjuk le Michelisz esélyeit, hiszen az ő lemaradása is „csupán” három – sőt, inkább csak kettő – hétvége alatt alakult ki, de ezt a különbséget önerőből nemigen lehet ledolgozni. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, szükség lesz egy nagy adag szerencsére is, külső körülmények közbejátszására, amelyek idén eddig nem kedveztek Norbinak. Abban reménykedhetünk, hogy az egy évre szóló balszerencseadagját ő már elhasználta, míg Monteirónak ez még hátravan.
 
Annyi biztosnak tűnik, hogy a portugál egyelőre nem teszi meg azt a szívességet, hogy lazít, vagy nem koncentrál kellőképpen. Jól példázzák ezt a kvalifikációk, amelyeken Monteiro mindeddig kifogástalanul ismerte fel, hogy az adott körülmények között mi a legideálisabb a számára. Nyomta a gázt, ha az kellett (Marrakesh), taktikus volt, ha az kellett (Hungaroring). Ha Norbi fejlődhet valamiben a hátralevő futamokon, az egyrészt egyértelműen az időmérőkre vonatkozik, még csak nem is feltétlenül a nyers tempóra, habár a marokkói edzés végén pont nem sikerült beletalálni a tökéletes körbe. A futamokat tekintve, ahogy azt ő is elmondta a legutóbbi hétvége után, nemigen tud másként hozzáállni a dolgokhoz, mint hogy (természetesen ésszel) keményen belemegy az adott szituációkba… és reménykedik, hogy mostantól kezdve nem ő jár pórul.
A másik kulcskérdés a mentális háttér. Kettős érzések vannak bennem Norbi aktuális helyzetével kapcsolatban, ami a versenyautón kívüli életére vonatkozik. Nyomatékosan le szeretném szögezni, hogy önmagában semmi probléma nincs azzal, hogy családot és saját csapatot alapított, sőt! Mindkét esemény nagyszerű, amihez külső szemlélőként csak sok boldogságot és sok sikert lehet kívánni. Felmerül azonban, hogy mindez együtt nem von-e el túl sokat Norbi energiáiból, nem vállalta-e esetleg túl magát az egyik, ha nem a legfontosabb idény előtt. Ez ismét csak egy olyan kérdés, amit egyedül Michelisz Norbi tud megválaszolni – ő maga többször hangsúlyozta, hogy nem érzi így –, mi pedig abban bízhatunk, hogy hosszabb távon ezek nem mínusz, hanem plusz tizedeket jelentenek majd számára.
 
A mentális háttérhez a csapaton belüli viszonyokat is hozzá kell tennünk a hungaroringi hétvége után. Sajnos a jelenlegi pontállás felveti azt az eshetőséget, hogy házon belüli csata helyett az egyik versenyzőnek a jóval kevesebb pontja miatt támogatnia kell a kedvezőbb helyzetben levő csapattársát. Ahogy arról Norbi is beszélt, ez nem feltétlenül elengedést jelent minden körülmények között, viszont ez további mentális terhet rakhat a vállára, és idejekorán félreállíthatja a világbajnoki címért folytatott küzdelemből. Reménykedjünk abban, hogy ez nem történik meg, már csak azért is, mert ha innen még van visszaút, akkor valóban a WTCC történetének egyik legizgalmasabb szezonja lesz az idei.
 
Ha vetünk egy pillantást a ponttáblázatra, látható, hogy Michelisz számára a második hely így is elérhető. Persze ez az idény előtti várakozásokhoz képest talán csalódás lenne, de Norbi pályafutása során még sosem végzett a legjobb három között. Más kérdés, hogy a Honda gyári versenyzőjeként illene is beférnie oda, akármilyen erősek is a Volvók vagy Huff. Az eddig látottak alapján sokkal kevésbé szélsőségesek az erőviszonyok az egyes, egymástól eltérő karakterisztikával rendelkező pályákon (igaz, a Hungaroringen már a pluszsúlyok is közrejátszottak), mint ahogy azt várni lehetett.
 
A Honda szempontjából ez inkább pozitív fejlemény, hiszen így a számukra nem kedvező helyszíneken, például Monzában sem voltak túlzottan lemaradva az ellenfelektől. Norbi szempontjából viszont egyre inkább nehézséget jelent a kiegyenlített mezőny, ilyen körülmények között még jobban felértékelődik az a konstans teljesítmény, amit Monteiro produkál. Biztos vagyok benne, hogy Norbi is képes erre, és reménykedem, hogy meg is tudja majd mutatni, ha nem idén, akkor a következő évek során valamikor. Kérdés, hogy a széria kibírja-e addig.

Fotók: Rákóczi Ádám (P1race.hu)
Írta:

A Te véleményed?

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Hozzászólások
 
Partnereink:
Pole pozícióba hozunk!
E-mail:
info@p1race.hu
www.p1race.hu
www.p1race.com
©  2017  www.p1race.com   Minden jog fenntartva
web:
grafika: