MotoGP

Crutchlow: „Nem is kívánhattam volna jobb visszatérést”

Összességében elégedett a sepangi teszttel az LCR Honda motorosa, a bokája ugyanis motorozás közben egyáltalán nem zavarja – igaz, egyelőre nem érzi kényelmesen magát a 2019-es motoron.
Cal Crutchlow még a tavalyi Phillip Island-i hétvégén szenvedett súlyos bokatörést, amely miatt onnantól kezdve az összes hátralévő versenyt és a novemberi teszteket is ki kellett hagynia. Az e heti sepangi gyakorláson azonban visszatért, ráadásul nem is rosszul: összesítésben a hatodik legjobb idővel zárt. Az LCR Honda versenyzője pozitívan értékelte az elmúlt három napot, elmondása szerint motorozás közben egyáltalán nem zavarta a bokája – bár a pályán kívül azért még más a helyzet:
 
„Összességében elégedett vagyok azzal, ahogy a három nap alakult, nem is kívánhattam volna jobb három napot” – idézi Crutchlow-t a Motorsport.com szakoldal. „Ugyan fáj a bokám és meg is dagadt, de úgy érzem, jó formában vagyok, vagy legalábbis jobban, mint amire számítottam. Nem zavar a bokám motorozás közben, csak amikor befejezem a körözést. Még mindig kissé lassan mozgatom a lábam a hátsó féknél, de ahhoz képest jó formában érzem magam, hogy három hónapig nem motoroztam. Félreértés ne essék: minden reggel, amikor felkelek, úgy érzem magam, mintha elütött volna egy busz.”
 
A brit úgy érzi, még jobb köridőre lehetett volna képes, ha a gyorskörén nem sokall be és esik el: „Jóval gyorsabb lehettem volna, de buktam: teljes mértékben az én hibám volt, túl izgatottan érkeztem meg a 2-es kanyarba. Három tizedet veszítettem az első szektorban, ezért a következő körben úgy húztam a gázt, mint egy őrült, aki azt hitte, hogy fél másodperccel kell gyorsabban mennie. Volt némi chattering, és elestem. Ez a leglágyabb gumin történt, amely átlagosan hat-nyolc tizedet jelent, szóval szerintem kényelmesen tudtam volna sokkal gyorsabb is lenni.”
 

Azt ugyanakkor nem tagadta Crutchlow, hogy egyelőre még nem érzett rá a 2019-es Hondára, ami nem kis részben a kihagyott novemberi valenciai és jerezi gyakorlások számlájára írható: „A 2018-as és a 2019-es motorral is mentem ezen a héten, szóval tudom, milyen a másik. Viszont kihagytam két tesztet is a 2019-es géppel, ezért még alkalmazkodnom kell hozzá, viszont egyelőre nem érzem magam kényelmesen rajta. A Hondával túlterheljük a motor elejét, én viszont pont az ellenkezőjét érzem, mintha nem helyeznék annyi súlyt az elejére, mint tavaly, szóval lehet, hogy ezen javítottak, így alkalmazkodnom kell hozzá.”
 
Fotó: LCR Honda


Hozzászólások