Jegyek

Blog

2012
Sep
12
4 éve, 10 hónapja

Sziasztok!

Hosszú kihagyás után ismét jelen – végre. Az utolsó verseny óta jó sok idő telt el, konkrétan egy egész nyár. Az ez idő alatt zajló versenyeket sajnos kénytelen voltam kihagyni tanulmányi és családi okok miatt, de ’nem a lényeg, hanem a fontos’, az elmúlt hétvégén magam is ott voltam az Alpok Adria utolsó előtti futamán, a Slovakiaringen.

Egész héten – már megint – olyan voltam, mint kisgyerek karácsony előtt, csak azon járt az agyam, hogy végre újra motoron, pályán lehetek. Ugyanis június eleje óta nem voltam nagypályán, nem motoroztam, a múlt heti gokartpályázást leszámítva. Alig bírtam a bőrömben maradni. A csiga csúcssebességgel halad a múlt heti órák vánszorgásához képest. De végre eljött az én időm, pénteken összetereltem a ménest, aztán gyíííí!

Az első két szabadedzésen együtt motoroztunk (Győrfi) Alennel, így sok jó tanáccsal látott el, hol tudnék még sokat fejlődni, közösen kielemeztük mik a főbb hibák. Onnantól kezdve csak arra koncentráltam, hogyan is kéne kivitelezni a látottakat, hallottakat. Sikerült is őket hamar kamatoztatni, már a második fél óra alkalmával megfutottam az addigi legjobb időm (2.17,231), sőt a nap folyamán tovább javultam, a köridőmérő szerint stabil 2.16-okat tudtam motorozni.

Szeptember 1. révén remekül bemutatkozott az ősz, azonnal ki is mutatta a foga fehérjét, nehogy bárki elfeledje, vége a nyárnak. Szombat hajnalban kaptuk az égi áldást, egész reggel szakadt az eső. Megbeszéltük, hogy meteorológusok nem leszünk, ugyanis (Nagy) Győzővel nagyon ügyesen megjósoltuk az egész napos napsütést. Ehhez képest mindenki hosszúnadrág-pulóver kombóban rohangált, valamint esőkabátos emberkéket lehetett látni mindenfele.

Mire az SBK első időmérőjére került a sor (imádom, hogy nem kell kapkodni kora reggel :)) ugyan már nem úgy esett, mintha dézsából öntenék, de a felhőket nézve esélyt sem láttunk arra, hogy elálljon. Igazából örültem ennek az időjárásnak, hiszen előtte versenypályán még nem motoroztam vizes körülmények között, csak nedves, felszáradóban lévő aszfalton. Nagyon izgatta már a fantáziám, egész szezonban drukkoltam az ’esőmenésért’, erre tessék. Végre kipróbálhattam magam, vizes gumikkal a motoromon.

Edzés előtt taktikai megbeszélést tartottunk, hogyan is kell kezelni a helyzetet. A tanács, amelyik legjobban tetszett: „Wicca figyelj! Menj ugyanúgy, mint szárazon, csak óvatosabban.” Köszönöm szépen. :) Az első két-három kört arra szántam, hogy felmérjem a terepet, aztán igyekeztem fokozni a tempót. Mókás volt, mikor kijöttem, mondták a többiek, a 2. helyen állok. Nagyon jót mosolyogtam rajta. Tudtam, ez nem jelent semmit, nincs kinn mindenki, és aki fel is ment, még finomkodik, de akkor is jó érzés volt látni a második sorban a nevem. Az első kvali után a 12. helyen álltam, majd a második időmérővel összevetve végül a 15. helyre kerültem 2.26,324-es idővel. Ez az eddigi legjobb alpokadriás rajtpozícióm jelentette.

Az este folyamán szolidan megültük Győző születésnapját, palacsintával megkoronázva a napot (igaz, személy szerint én nem szeretem a palacsintát – igen, létezik ilyen ember :)). A hangulat nagyon jó volt, és ahogy a Pannóniaringen, most is a H-Moto sátra adta a korai ’buli’ helyszínét, nálunk volt a magyar csapat apraja-nagyja. Lefekvés előtt még elmormoltam egy imát, hogy másnap essen az eső. Úgy gondoltam, akkor lehetne esélyem megtartani a pontszerző helyet, nem jönnek ki annyira a motorok közti különbségek.

A verseny reggelére az időjárás még igencsak őszies volt, a pálya pedig vizes. (Gyutai) Adrián úgy döntött, fel sem megy a warm upra, Győző pedig értelemszerűen vizes gumival edzett. Az én kategóriám megint jóval később, 11 óra után volt, addigra a napocska is megerőltette magát és kisütött, ennek köszönhetően az aszfalt elkezdett száradni. Az elképzelhető legrosszabb körülmények voltak a pályán: hol száraz volt, hol vízfoltos, hol pedig tócsák voltak. Elöl vizes, hátul száraz gumi mellett döntöttünk. Igazából mindegy is volt, mert nem sok értelmét láttam ennek az edzésnek, 2 kör után le is jöttem. Kár lett volna erőltetni, mivel a száraz gumi nagyon csúszott a vízen, viszont az esős gumit teljesen megették volna a száraz részek, így inkább bejöttem.

Megkezdődtek a versenyek, az esőm pedig sehol. Győző kezdett SST600-ban, nagyon ügyesen, 22. helyről feljött a 13.-ra, amivel a Magyar Bajnokságban az előkelő 2. helyet sikerült megcsípnie. Az Ő versenye után jöttek a kétüteműek, izgulhattunk Adriánért, hogy meglegyen összetettben a bajnoki cím. Az elvártaknak megfelelően elsőként haladt át a célon. Hosszú idő után ismét a Magyar Himnuszt játszották, mikor átadták az összesítésben első helyért járó kupát. Még most is kiráz a hideg, ahogy rágondolok. Hatalmas gratula. A mi fiunk! :)

Időközben megjött a „szurkolótáborom”, azaz a kis Kis családom és barátaim. Nélkülük nem is lenne ugyanaz a vasárnap. Eső pedig még mindig sehol. A srácok megnyugtattak, nem is fog megjönni. Sőt, egész nyáriasra fordult az idő. Nagyszerű. Délután 4-kor nyitott a boxutca, de arra való tekintettel, hogy nem volt száraz edzésünk a hétvége folyamán, a szabályzat szerint kaptunk három bemelegítő kört, mielőtt felálltunk volna a rajtrácsra.

Bevallom, nem voltam fesztelen, mivel nem sok esélyt láttam rá, hogy megtartsam a pontszerző helyet, tudván, mögöttem számos sokkal gyorsabb motoros várja a rajtot. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lettem volna ott fejben 110%-osan, sőt! Még jobban felszívtam magam. Természetesen azon voltam, hogy megtegyek minden tőlem telhetőt, hogy megtartsam legalább a 15. helyet.

Ismét sok barát, ismerős, ismeretlen odajött hozzám a rajtrácsra. Kaptam sok gratulációt a rajtpozícióért, hátba veregetést, bíztatás. Nagyon sok erőt adnak az ilyen kis apróságok, jól esnek a kis lelkemnek. :) Rajt előtt megkaptam az utolsó, egyben a hétvége legjobb tanácsát egy kacsintás kíséretében: „Wiccus a legfontosabb, ne felejtsd! Célvége, 6. stift, balra.” Nos, aki ismeri a pályát, vagy van fogalma róla, milyen a vonalvezetés, jót mosolyoghat ezen, de a H-Motonál ez minden 3 perces tábla előtt elhangzik.

Na de aztán vége a mókázásnak, plexi le, és hadd szóljon a rocknroll. 26 ’vérszomjas’ motoros: 25 férfi meg a Kis Viki. A rajtom volt már jobb is, nem tagadom. Cél végén a tülekedésben sem helyezkedtem a legjobban, 20.-ként jöttem ki az első kanyarból. Az első kör végére kialakult a középmezőnyben a boly, ahol szorosan 4 pasi mögött tartottam a tempót, sőt egyre érkeztem rájuk. Igyekeztem nem kapkodni, megfigyelni, kit hol lehetne megcsípni. A harmadik körben már sikerült egy Suzukit, és egy BMW-t magam mögé utasítani. Az utóbbi nem volt egyszerű eset, a célegyenesben a lóerő-különbségnek ’köszönhetően’ úgy kikerült, mintha álltam volna. Hála az égnek, nem vagyok szívbajos típus, célvégén jobb féktávot vettem, így sikerült előtte elkanyarodni.

Ugyanebben a körben még visszaelőzött a fiú, de tudtam vele tartani a tempót. Az 5. kör elején sikerült kifékezni egy magyar motorosunk, ezzel újabb pozíciót előrelépve. A versenytáv felénél aztán hibáztam egyet, 4-es fokozatból sikerült üreset váltani, pont egy szűk balos előtt. Csúnyán kiestem a ritmusból, mire észbe kaptam ketten visszaelőztek. Hamar felment a vérnyomásom egy ilyen bakitól, vettem egy nagylevegőt, és ritmust váltottam. Nem adom a posztom! Már a következő kör fele előtt visszavettem mind a két helyet, amit vesztettem.

Persze nem telhet el versenyhétvége Murphy barátom nélkül, a verseny vége előtt 3 körrel üdvözöltem is. A bal kontaktlencsém úgy gondolta, bemondja az unalmast, nincs kedve tovább együttműködni velem: Hasta la vista, baby! Nagyon örültem neki, addig is maximálisan koncentráltam, na de ezek után félszemmel?! Nem probléma, gondoltam, nem fog ki rajtam, életem első futamgyőzelmét is hasonló körülmények közt sikerült bezsebelni. Aha, csak annyi különbséggel, hogy akkor még nem viseltem a sportszemüveget, ami direkt ennek a problémának a megelőzésére lett megvásárolva. Puszi, Murphy.

Innentől kezdve nem igazán láttam, mit tábláznak csapattársaim, arra éleződtem ki, hogy tartsam a pozícióm. Mikor megkezdtük az utolsó kört, hallottam, megérkezett a nyakamra a mögöttem levő. Biztosra próbáltam menni, zártam az íveket, így nem tudtam olyan lendületesen motorozni. Az utolsó féktávon ezt ki is használva bejött mellém, hamarabb kezdte meg a kanyart. Nem, ez így nem lesz jó, nem lehet, hogy az utolsó kanyarban előzzön meg. Az osztrák fiú mivel szűkebben és nagyobb tempóval érkezett, kissé kintebb került a rázókőtől.

Nekem sem kellett több, összeszorítottam a fogam, icipicire összehúztam magam, és aláfordultam. Sikerült elmotorozni alatta, így intettek le 8 ezreddel a 15. helyen. A magyar bajnoki értékelésében ez a 4. helyre volt elég.

Az érzés leírhatatlan, a parc fermében csapattársaim, családom, barátaim kitörő örömmel fogadtak, én pedig azt sem tudtam, milyen rendezvényen vagyok. Remegő kezekkel, és fülig érő szájjal mutogattam a többieknek, hogy nézzétek, nézzétek, nincs meg az egyik lencsém. Jót vigyorogtak rajtam. Számtalan gratulációt kaptam kinn a pályán, még többet az itthonról szurkolóktól. Életem eddigi legizgalmasabb versenyén vagyok túl, és a hab a tortán csak eztán jött. Sajtósunk, Laci hatalmas mosollyal mondta, megvan az első magyar női pont nemzetközi Superbike kategóriában. Még most is alig hiszem el, madarat lehetett volna velem fogatni. Sőt, akár most is. :)

Tehát a hétvége eredménye: Győző pontszerző SST600-ban, OB-n 2., Adrián Alpok-Adria 125 GP bajnok összetettben, és nekem sikerült megszerezni az első pontocskámat a szezonban.

Nagyon sok köszönettel tartozom a Teamnek a rengeteg segítségért, a lehetőségért, a belém fektetett bizalomért, valamint a Családomnak a kitartásért, támogatásért. Nélkülük nem lehettem volna ott a hétvégén. Imádlak benneteket!!

A következő lépés, hogy készülök a következő szezonra, illetve ha megrendezik, akkor az október 12-i pannóniaringi magyar bajnoki futamra. Remélem, sok ilyen jó hírrel szolgálhatok még. Sűrű elnézésem a kisregényért, úgy érzem, így kerek egész a sztori.
 
Puszi, pacsi:
Wicca ;)

A Te véleményed?
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Hozzászólások
Partnereink:
Pole pozícióba hozunk!
E-mail:
info@p1race.hu
www.p1race.hu
www.p1race.com
©  2017  www.p1race.com   Minden jog fenntartva
web:
grafika: